Műemlék orgonák

Átány, a Református templom orgonája

A magyar hitújító egyház megszervezője, Méliusz Juhász Péter püspök vallotta a 16. században: "az orgona muzsikákat pedig mint amelyek az Antikrisztus táncos miséjéhez valók, a bálványképekkel együtt kivetjük". E szigorú tan hatására a magyar kálvinista templomok évszázadokig nélkülözték a "lármás" hangszert, és a szemlélet-változás lassú folyamatában a mai határaink között csak a 19. század végére vált általánossá az orgona használata a református liturgiában.

A Heves megyei Átány 1816. évi orgonaépítése az egyik legkoraibb orgonát teremtette meg a Magyar Református Egyházban. Az orgona barokk kisorgonának, ún. pozitívnek épült, azaz pedál nélkülinek. A hangszer minden bizonnyal a karzat mellvédben állt, ún. "hátuljátszós" volt, vagyis a kántor az orgonaház mögött ült és a sípok között látott az úrasztalára, így tudta követni az istentisztelet menetét. A felső szekrény síptükreit dús aranyozott levélornamentika díszíti. Az orgona építőmestere egy levéltári forrás szerint pesti származású volt.

1862-ban egy szintén pesti mester, Komornyik Nándor játszóasztalt épített az orgonaház elé. Ekkor vagy később került sor egy - a helyhiány miatt nem túl szerencsésre sikerült - pedálbővítésre.

Átány helyreállított műemlék templomában már csak az orgona helyreállítása várat magára, mind az orgonaházat, mind a hangszer-gépezetet tekintve.

Hajdók Judit
hajdok.judit@koh.hu
orgonaművész, orgona-referens
KÖH Műemlékvédelmi Tudományos Intézet

Bélapátfalva, Ciszterci apátsági templom - orgona

A karzaton álló orgona a 18. században épült barokk kisorgona. Az orgonasípokra feljegyzett írások tanúskodnak az orgona sorsáról. E feljegyzések szerint az orgonát az egri püspöki város orgonaépítője, Szabó Ferenc készítette 1775-ben, illetve az orgonaház aljában elhelyezett két ékfúvó szíjhúzással történő működtetését Szviatlovszky József orgonakészítő változtatta kéznyomásúra 1900-ban.

A hangszer 'hátuljátszós' egymanuálos nyolc regiszteres orgonának épült. Az orgonista máig az orgonaszekrény hátoldalában elhelyezett billentyűzeten orgonál, és felette a sípok között lát le az oltárra. Úgynevezett 'pozitív' volt, azaz pedál nélküli, azonban a 19. század második felében két regiszteres pedállal bővítették akképpen, hogy a pedál-szélláda a sípanyaggal az orgonista háta mögé került.

Az orgonaház 5 sípmezős, a síptükrökben barokk aranyozott faragványokkal. Az orgona a gótikus orgonák mintájára eredetileg 'szárnyas' orgonának épült. A homlokzatban elhelyezett ajtók a becsukással, kinyitással a hangerőt szabályozták, illetve az orgona hangját nélkülöző liturgikus időkben (nagyböjt, advent) a zárt ajtók a portól védték a sípokat. Sajnos, az eredeti fatáblák nem maradtak fenn, de az 1996. évi orgonaház-restauráláskor sor került a szárnyasajtók rekonstruálására.

Hajdók Judit

Gönc, Református templom - orgona

A 600 ülőhelyes gönci református templom II. József Türelmi Rendelete nyomán épült fel 1784-86 között barokk stílusban.

A Gönci Református Egyháztanács 1883-ban látta elérkezettnek az időt, hogy templomát egy díszes orgonával gazdagítsa. A szomszéd egyházaktól több orgonaépítő felől érdeklődtek, majd a budapesti illetőségű Országh Sándor magyar királyi udvari orgonaépítőit hívták meg a templom megszemlélésére. Országh a legények karába kívánta építeni az orgonát, mivel a templomnak azt a szakaszát találta jó hangvezetőnek. Szerződéskötés után az orgona hamarosan elkészült, az orgonaszentelésre október 19-én került sor, a gönci reformátusok vallásszabadságának 100 éves évfordulója ünnepélyén.

A fedett, flóderezett orgonaház homlokzatában az általánostól eltérően páros számú sípmezi áll. A historikus szekrény síptükreit gazdagon aranyozott faragás díszíti. A játszóasztal az orgonaház előtt, közvetlenül a mellvéd mögött áll. Az orgona egymanuálos, 12 regiszteres, 9 regiszter a manuálon szól, három a pedálban. Gépezete mechanikus billentyű- és regisztertraktúrájú, mindkét szélládája csúszkaláda. A diszpozíciója a korabeli Presbiteri jegyzőkönyv szerint: Principal 8' , Octáv 4' , Super octav 2' , Quinta 2 2/3', Mixtura 1 1' (három soros), Bordon flötte 8' , Coppel major 8' , Fuvola minor 4' , Salicional 8' , Subbass 16' , Octavbass 8' , Violin cello 4' . A csontborítású manuál-billentyűzet 54 hangos (C-f 3 ), a pedálműve azonban ismétli, vagyis a 18 billentyűn (C-f 1 ) csak a nagyoktáv 12 síp ja hangzik. Az orgona összes fémsípja ónból készült, a nagyobbak rollnis hangkivágással, a kisebbek méretre vágva. Hangnevüket bekarcolással jelölte a mester. A manuálláda sípelrendezése: piramis alakú, C-Cs elosztásban. Valamennyi sípsort két csúszka lát el levegővel. A szerkezet részei, a traktúrák, a húzószálak, a regiszterrudazat, a velatúrák fából készültek. Érdekessége az orgonának a szelepes kopula-megoldás, azaz a pedáltraktúra két velatúra-tábla felé vezet, a pedál-szélládához, illetve a manuálláda hátsó szakaszához, ahol az alsó 18 hang kettős szelepszekrénye a kopulázást teszi lehetővé. Az orgonában a szélcsatornában épített tremoló is működik. A dupla ráncú ún. francia fúvó az orgonaházon kívül külön ládában áll, oldalán taposóval. Az ékmerítős taposást a későbbiekben egy beépített fúvómotor váltotta ki.

Az orgona a megépítése óta jelentős beavatkozást, átépítést nem szenvedett el. Az eredeti állapotúnak mondható, kiváló miniségben és kiváló anyagokból megépült orgonát a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának pályázati támogatásával 2003-ban restauráltatta a Gönci Református Egyházközség. A szakszerű restaurálást a Aquincum Orgonagyár végezte. A restaurálás során az I. világháborúban rekvirált ónsípokat újólag ónból elkészítette a cég az Országh-sípok ötvözetei és a menzúrái elemzése alapján.
2003-ban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az egyedi értékei alapján védetté nyilvánította az orgonát

Mád, Református templom – orgona

Az 1854. évi tűzvész a fél falut elpusztította Mádon, a 19. század elején épült református imaháznak is csak a falai maradtak meg. A templom néhány éven belül újjáépült, ám az egykorú sajtó felrótta, hogy a hamvaiból feléledt templom egy híjával látszik, éspedig egy csinos orgona igen szépen illenék bele.

Az 1859. október 2-án felszentelt orgonát a gyülekezet Kis Ábrahám idős egyháztag áldozatkészségének köszönhette, aki a másodtanítói állás megszűnte óta a gyerekekkel is fizetség nélkül foglalkozott.

Az orgonát Váradi Sándor orgonaépítő készítette 1859-ben. Váradi feltehetőleg a szatmári Blahunka Sámuel orgonaépítő mester tanítványaként telepedett Ároktőre néhány évvel korábban.

Az orgonatörténetének javítási lajstromából az 1889-i javítás követhető nyomon, a 20-25 évenként esedékes nagyjavítások közül az elsőt kissé megkésve, 1889-ben Kolbay Ferenc szepesváraljai orgonaműves végezte. Ezt a javítást a helyi Szőlőműves társulat pénzadományai, illetve a társaság által szervezett táncmulatság bevétele tette lehetővé.

A második világháborút követő javítás során az egyoktávos pedálbillentyűzetet az eredeti 13 hangos pedálmű megtartása mellett kétoktávosra cserélték (C- c 1 , 25 billentyű). Az orgonaház mögötti taposást a 60-as években házilagosan felszerelt kis motorok váltották ki, majd a 90-es évek óta orgonamotor biztosítja a szelet. Egy templombetörés az utóbbi években kárt tett a homlokzati sípokban. Mindezen kisebb mértékű változtatásokkal együtt az orgona eredeti állapotúnak tekinthető.

A hangszer egy manuálos, 12 regiszteres. Négy regiszter a pedálban szól, nyolc a 49 hangos manuálban (C-c 3 ).

Az orgona diszpozíciója (a dőlt betűs elnevezés a sípokon lévő eredeti feliratok szerintiek): Subbass 16 , Violon csell. 8 láb , Quint 6 ', Aperta 4 láb' , Principal 8', Flauta major 8 láb , Bordúnál 8 láb, Octav 4 láb , Flauta minor 4 láb , Valdflauta 4 ', Superoctav 2', Mixtura 3 sor 1'. A manuálbillentyűzet alatt Tremoló-húzókar van.

Gépezete mechanikus csúszkaláda. A szekrényen belüli fémsípok anyaga ón és a sípok hangra vágottak. A fasípok homloklapja bükk fából készült. A háromsoros mixtúra a ’c’ hangokon repetál. A klasszicizáló orgonaház szokatlan arányokat tükröz, két nagyméretű sípmező között egy háromosztatú, középen timpanonnal fedett kis síptabló. A játszóasztal közvetlenül az orgonaház előtt a mellvédben áll. Homlokfalának néma sípjai ún. álpozitívet imitálnak.

Az orgona értékes hangszerünk. Kézművesen megépített, egyedileg kialakított. Konstrukciója, hangja mesterét, Váradi Sándort dicséri Az orgonaház feliratai pedig az építtetőket hirdetik, a templomi hangszer Kis Ábrahám és hitvese, Pándi Ersébet ajándoka, 1859

Hajdók Judit

Nemesbikk, Református templom - orgona

Az orgonát a komáromi Sachs (Sax, Schack) János - polgári orgonacsináló - építette 1839-ben a lévai református templomba. Nemesbikkre 1909-ben vásárolta az énekkar 800 koronáért.

A homlokzati ón sípokat az I. világháborúban rekvirálták. A hiányt a későbbiekben az általános gyakorlat szerint horgany sípokból pótolták.

A hangszer egymanuálos, 8 regiszteres, pedálos. Tizenkét hangos rövidoktávos pedálműve bár erőt ad a hangzásnak, nincs kiépítve a szokásos basszus-mélységben. Az orgona gépezete mechanikus csúszkaládás szerkezet. Az orgonaház mögött külön ládában áll a két ékfúvó, amelynek taposóit két személy (akár diák) működtette az 1977. évben vásárolt motor beépítéséig.

A hangszer a klasszikus kori magyar orgonaépítészetet képviseli, amely a kiépített principál-karral a hangszín-összeállításban (diszpozícióban) a barokkra utal vissza.

Az orgonaház klasszicizáló. A közép felé csökkenő magasságú homlokzati sípmezőket gazdagon tagolt, golyvázott párkányzat koronázza, amelyet vázák, illetve középen egy líra díszít.

Hajdók Judit

Sárospatak, Református templom - orgona

A 2700 férőhelyes sárospataki református templomot 1781-ben szentelték fel, de az orgonaépítésre csak 1871-ben került sor.

A templom orgonáját a négy generációt számláló Mooser orgonaépítő-dinasztia nálunk legismertebb mestere, a Salzburgból az igen jelentős magyar megrendelések hatására - mint az esztergomi, egri bazilika, a fóti Ybl-féle templom orgonaépítései - 1863-ban Egerbe letelepedett Ludwig/Lajos (1801-1881) építette.

Az orgona 2 manuálos 24 regiszteres, mechanikus csúszkaládás rendszerben készült.

Egy 1834-ben bekövetkezett földrengés következtében a templom falai megrepedeztek, és a mennyezetjavításhoz a 19. század végén az orgonát le kellett bontani. Az orgona újjáépítését a nagyhírű Angster József pécsi orgonaműhelye végezte, melynek során kis mértékű diszpozíciós változtatására került sor néhány regiszter átépítésével, új regiszterhúzók készültek, és kisebb átalakítások történtek a gépezetében..

Elmaradt karbantartások következtében a közelmúltra az orgona szinte használhatatlan állapotba került. A Református Egyházközség Virágh Sándor esperes példamutató hozzáállásával az eredeti Mooser-féle állapot helyreállítása mellett döntött 2005-ben.

Az orgona restaurálását az Aquincum Orgonagyár végzi.

Hajdók Judit

Tarnaörs, Római katolikus templom – orgona

A tarnaörsi katolikus templom orgonáját ifj. Ország Sándor építette 1869-ben, amint ezt a játszóasztal billentyűzete fölé helyezett intarziás cégtábla tanúsítja.

Ifj. Ország Sándor (1838-1917) a mesterségbeli tudását édesapjától, az 1836-tól Kecskeméten műhelyt vezető Országh Sándor (1807-1876) orgonaépítőtől tanulta, utolsó segédéveit pedig a pozsonyi, majd Pestre telepedett orgonakésztőnél, Fazekas Jánosnál töltötte.

A tarnaörsi orgonát a szükségleteknek megfelelően többször javították, többek között 1901-ben Farkas Kálmán Kunhegyesről, 1890-ben Cseke Gyula.

A karzat közepén álló historizáló orgonaház tetejét timpanon zárja, amelyet az „Isten szeme” jelkép díszít. Az orgonaház sarkain vázák állnak. A mélységében alig észrevehetően 10 cm-rel bővített fedett szekrény minden oldala nyitható. A két félkörívesen záródó szélső síptükörben 7-7 síp áll. A homlokzat összesen 23 db Principal 4’ magasságú ónsípját az I. világháborús síprekvirálási rendelet következtében az Angster József és Fia Orgonagyár 1918. augusztus 3-án kiszerelte. A 22,50 kg súlyú sípanyagért a Fémközpont R. T. 433 korona 50 fillér térítési összeget fizetett a templomnak.

A játszóasztal közvetlenül az orgonaház előtt a mellvédben áll. Belseje politúrozott diófurnér.

A manuál-billentyűzet alsó hangjai csontborításúak (állapotuk igen kopott, „kijátszott”), a felső hangok ébenfa rátéttel készültek. A billentyűzet jobb és bal oldalán 3-3 négyszögletes karon a fafogantyúk tetején porcelán lapon eredeti dőltbetűs feliratok jelzik a regiszterek neveit:

M. Flaut maj. 8 Fuss.	fafödött sípsor
M. Principal 4’ Fuss	eredetileg ónból készültek, ma a homlokzatban állók anyaga horgany
M. Hohlflőte 4’ Fuss.	nyitott sípsor ón hangoló lemezzel
M. Mixtur 2 Fach	1’ + 2/3’ sípsorok lavírozással készült ajkakkal, repetíció: c^1és c^2
M. Octav 2 Fuss	méretre vágott ón sípsor
M. Fl. minor 4 Fuss	helyén a szélládán ón Salicional 8’ regiszter áll, alsó oktávája fából készült

A hangterjedelem a manuálban C-f³ (54 billentyű és hang), a pedálban C-f⁰ (18 billentyű és 12 síp).

A tarnaörsi orgona az Országh-műhely korai gyakorlata szerint mechanikus csúszkaládás gépezetes.

A manuál-szelepszekrényben a szelepek belső végei ragasztottak, a szelepvezető szögek anyaga rész. A regisztercsúszkák közül három a szélláda jobb oldalán, három a bal oldalon húz.

A szekrény hátoldalán áll a pedálmű, a föld felszínétől mintegy 1 m–es magasságban. A szélládán 12 db enyvezett előlapú, egyenes ajakfelvágású síp áll. A sípsor állandóan működés alatt van regiszterhúzó nélkül. Fémszálas velatúrázata gyenge kivitelben utó-lagosan készült, jelenleg nem alkalmas a pedál működtetésére.

Valamennyi fasíp a rovarkártevés ellen piros enyves festékkel van lemázolva. Az ónsípok végei gyűröttek, roncsoltak.

A szélellátást az orgonaházon kívül elhelyezett, ékmerítővel és taposóval ellátott francia fúvó biztosítja. Az orgonaházon belül a pedálláda légvezetése alatt egy utólagosan elhelyezett lökésgátló kiegyenlítő van.

A csekély mértékben átalakított egymanuálos 7 regiszteres Országh-orgona értékes orgonánk. A hang-szer a liturgikus szolgálatot ma is ellátja, de helyreállítása időszerű.

Hajdók Judit

© A honlapot az Irodalmi Rádió készítette: www.irodalmiradio.hu